2010. szeptember 22.

2010. szeptember 25-én, a Hetedhét Pásztortüzek-Szüreti Nap 2010 keretein belül lehetőség lesz mézeink kóstólására és  beszélgetésre...

2010. május 17.

Levél az esőerdőből



Szépen indult a tavasz, nyíltak sorban a virágok, ömlött a virágpor a kaptárakba. A méhek hátsó lábukon lévő kosárkákba halmozva hordták, hordják be a hatalmas pollencsomókat. Számukra ez fontos fehérjeforrás az új generációk felneveléséhez. Minnél nagyobb készletet halmoz fel a család, az annál ösztönzőbben hat a méhanya petézési kedvére: napi 1500-2000 petét is képes lerakni ebben a bőséges állapotban. A munka céljára nevelt peték, akik "ha felnőnek" dolgozó,  munkás méhek lesznek 21 nap alatt fejlődnek és kelnek ki,   a szaporodáshoz szükséges heréknek 24 napra van szüksége, de az ugyanolyan "alapanyagból", más élelemmel táplált méhanyának szánt petéknek 16 napra van szüksége a teljes kifejlődéshez. Az áttelelt, önmagát  20-25000 egyedre korlátozó méhcsaládból 60-80000 fős népességre kell fejleszteni a létszámot - a hazai méhészkedés lehetőségeit figyelembe véve - a főhordás, vagyis az akácvirágzás idejére. A teremészet bőkezűsége és a méhész  folyamatot segítő beavatkozásának eredménye, hogy a nagyterű kaptárak léputcái zsúfolásig telnek népességgel.
 Az idevezető úton nagyon fontosak a korai virágporforrások mogyoró, éger, szil, martilapu, mandula után sorban nyílnak a gyümölcsfák virágai is. A jegyzeteim szerint március 31-én nyíló sárgabarackkal vette kezdetét az idén igazán ideálisnak nevezhető virágporzuhatag, amin a családok szépen felfejlődhettek az akácvirágzásra. Élénk lett a méhcsaládok iránti érdeklődés, a kereslet az árakat is megemelte csakúgy, mint a lopási szándékot. Sajnos.

Ilyenkor tavasszal  kitűnő méhanyákat lehet nevelni, aminek szezonja április 21-én indult méhészetünkben. Az időközben beállt esős évszak  ezt most nehezíti. A következő sorozatokban megnevelt, anyák fogják biztosítani állományunkban a jövő évi lendületes tavaszi fejlődést. 

Elérkezett az akácvirágzás ideje is, amelyre 2009. július végén kezdtünk készülni. (!) Az ország középső részein kisebb fagykárokat szenvedett az akác, 2-3 m magasságig károsodva. Az északi erdőségben komolyabb, 30 % -os fagykárt mértek fel a kollegák. A Nyírségben  május 11-én induló nektározásra   áttelepedtünk, azonban a napokban lehulló nagy mennyiségű csapadék és alacsony hőmérséklet  gátolják a nektárképződést ...


2010. április 23.

Ha úgy gondolod /gondolja ...


 A Greenpeace 1 millió európai polgár aláírását szeretné összegyűjteni, hogy demonstrálhassa a döntéshozók felé, hogy Európa nem kér a GMO-ból. Az EU-nak 1 millió aláírás esetén kötelező eljárást indítani uniós jogkezdeményezésre.

Aláírásgyűjtés az alábbi linken:

http://www.greenpeace.org/international/campaigns/genetic-engineering/take-action/EU-Petition

2010. április 20.

Növények házasságközvetítője

Ebben a megporzási lázban ajánlanék  olvasnivalót a National Geographic magazinból, látványos mikroszkópikus képekkel.

2010. április 18.






1. alma       2. meggy    3. cseressznye

2010. április 4.


barackvirágzás

2010. március 26.

2010. március 23.

797, 798, 799



.... és 800. Kész lettek az új keretek az idei szezonhoz. Már csak  a drótozás van hátra. 1, 2, 3, 4 ....

2010. március 9.


mogyoróbarka március elején

2010. március 1.

Műlép - ügylet

Eljött a nap és a sárga viasztömbök átalakultak sejtmintás viaszlapokká, műlépekké.

A műlépkészítés során a mintázatok a méhek által épített szabadépítményeket másolják, amelyek tulajdonképpen sűrűn elhelyezkedő ( 1dm2 / 830-850 db ), hatszög formájú mélyedések. A sejtkezdeményeket továbbépítve, " felfalazva " fogják a méhek raktározásra, utódnevelésre használni.
A műlép készítést 1857-ben, Mehring német asztalosmester találta fel. Először deszkából, majd fémből készültek a mintás nyomólapok, hasonlóan működve mint az ostyasütő:  két felének összezárása  mintázott viaszlapot adott. Az ezzel a módszerrel készített lépeket öntött műlépeknek nevezik, amelyek szép mintázatot, de aránylag vastag keresztmetszetet eredményeznek. A probléma  további kísérletezésre sarkallta a leleményes méhészeket. Két forgó, mintázott henger közé csorgatott viasz formázása gyorsabb és vékonyabb lapokat eredményezett, amelynek egyetlen hátránya a keresztmetszeti méretből adódó törékenység alacsony hőmérsékleti viszonyok közt. A hengerelt műlépeknek ezt a technológiáját finomítva alakult ki az az eljárás, amelynél  két fázisú hengerlés alakítja ki a lépet. Az első hengerpár sima viaszlappá formázza az olvasztott viaszt, majd a második, mintázott hengerpáron áteresztve a lapokat, hidegen préselve kapják meg a méhsejt mintázatot. Ezek a műlépek hidegen sem olyan ridegk, s a teherbírásuk is nagyobb.
Mehring találmánya lehetővé tette, hogy dróthálóra ráolvasztva a műlépből a méhek által kiépített lép a mézkinyerés céljára centrifugálhatóvá, pörgethetővé vált. 
Érdekesség, hogy a nagyüzemi méhészetekben terjed a műanyagból  készített   műlép használata.



A nyíregyházi Demeter Andrásné családi üzemében készültek a műlépek. Munkájukat megbízhatóság, korrektség jellemzi. Raktáruk tele olvasztásra váró sonkollyal és viasztömbökkel. Üstjeikben olvasztott viasz, amit először fertőtlenítés céljából 20 percen át 120°C hőmérsékleten tartanak. Az erősen fűtött helységekben tömény viaszillat mindenütt. A sterilizálás után történik a fent ismertetett módszerrel a lépek hengerlése, majd a szalagok méretreszabása kaptártípusnak megfelelően.
 A sokszor 5 kg-nyi műlépcsomagokat illatfürdőben hazaszállítom, polcra rakom és várom a csodát, hogy egy éjszaka alatt felhúzzák viaszvárosukat a méhek.
  

2010. február 10.

Neiszer György : Méhészeti tanácsadó



Neiszer György : Méhészeti tanácsadó című írását 1893. május havában bocsátotta útjára . 117 év távlatából visszatekintve is sok jó gondolatot találhatunk benne. Elismeréssel adózhatunk a szerző tudásának és kísérletező kedvének. Olvasta a kora hazai és külföldi méhészeti irodalmát, s több kísérlet és megfigyelés után igen jó meglátásokat tesz és azokat kollégái között terjeszti, mint vánortanító. Igazi pedagógus alkat, lelkes tanítója környezetének.

" De azért t. méhésztársaim ne gondolják, hogy többé javításra és kisérletezésre nincs szükség, mert sok rejtélyes dolog van még a méhek háztartásában, a mit eddig csak testvéries egyetértés és közreműködés
által lehetünk képesek kifürkészni és utódaink előtt magunknak elismerést és tiszteletet biztosítani. "

Dr. Uzsoky Endre méhésztársunk hívta fel a figyelmünket erre a kis könyvre és az ő nemes támogatásával egyesületünk felkarolta ezen munka ismertetését az érdeklődők között.

Tisztelettel ajánlja olvasásra: a Hajdúszoboszlói Méhész Egyesület

2010. január 29.

Viaszút


A január kevés csapadékkal, s a hónap második felében pedig, esős hideggel köszöntött ránk. Ilyenkor a méhekkel nincs közvetlenül teendőnk, azonkívűl, hogy időnként ellenőrizzük a zaj és mozgásmentes környezetüket, telelő nyugalmukat nem zavarja-e valami. Ez az időszak a műhelymunkák: a kaptár- és keretkészítés, a lépek selejtezése, viaszolvasztás és műlépkészíttetés időszaka.
Nálunk is sor került  a lépek selejtezésére, a fedelezés kiolvasztására. Nagyon szeretem az olvadt viasz illatát és az eredményt, a 15 - 20 kg-os napsárga viasztömböket.


A viaszt szénhidrogén, zsírsavak és  szilárd alkohol egyesülése , valamint  szabad zsírsavak alkotják. Olvadáspontja 62 - 65,5 °C között van. A viaszt a fiatalmunkásméhek viaszmirigye termeli. A viaszmirigyekről leváló pikkelyeket használják fel a méhek a lépek építésére, amely a fiasítás bölcsőjéül, valamint a méz és  virágpor tárolására szolgál. 1 g méz tárolásához kb. 3 közepes nyújtott munkássejtre van szükség. Egy munkássejthez kb. 10 mg viasz szükséges, ami 5 méh egyszeri termelése. Az érett mézet a viaszcellákba/sejtekbe zárják a méhek, úgy , hogy vékony viaszfedelet húznak rá. A méz kinyerése során ezeket a viazsfedeleket kell megnyitni, eltávolítani, ezt nevezzük fedelezésnek. Olvasztott állapotában ez gyönyörű sárga színű.
Azokból a lépekből, amelyből fiasítás kelt ki, minden nemzedék után egy bábing, egy vékony burok marad a sejt falán, aminek a színe barna. Több generáció fölnövekedése, kikelése után a lépek színe ettől a maradványtól,   sötétbarnára változik. A lépek olvasztása során azonban leválik, és a viasz  újra  tiszta és újra sárgás  lesz.
Az ilyen módon megújult, felfrissült viaszból készítettjük a műlépet. A műlép,  a méhek által épített szabad építésű lép sejtjeit másoló, kiépítéshez előkészített  egyfajta alaprajz.  Tulajdonképpen két, méhsejt - mintás henger közé csorgatott olvasztott viaszból hengerelt viaszlap. A műlép készítésének célja a sérülésmentes, tartósabb alapú lép, amelynek huzalhálóra való rögzítése  a pergetés során jobban ellenáll a centrifugális igénybevételnek. Természetesen a méhek által épített sejtrendszer is tökéletes a fent említett feladatok ellátására.


A viasz kaptáron belüli körforgása szép példa az újrahasznosítás kérdésére. A fölös viaszt ma az ember, saját szüksegleteire használja fel a vegyiparban a gyógyszer és piperecikkgyártás során, de újabban reneszánszát éli a gyertyakészítészítés, mint kreatív hobbi.  

2010. január 28.

Öko ? Bio ?

Mitől bio egy méz?


Valóban elgondolkodtató a bio jelző a méz kapcsán, hiszen az andalító zöngéssel serénykedő méhcsaládok képét egy idilli háborítatlan, léthez kapcsoljuk.

A mezőgazdaságban előállított kommersz és bio/ öko termékeket jogszabályrendszerben rögzített termelési feltételek különböztetik meg. Így van ez a méz esetében is.

Lényege abban áll, hogy olyan gazdálkodási módot alkalmazunk, amelyben a méhcsaládok megőrizhetik ellenállóképességüket, kondiciójukat. Így a bioméhészetben nem alkalmazható a rablógazdálkodás. Méhegészségügyi kezelések során nem használhatóak antibiotikumok, durva kémiai szerek, helyette biológiai módszerekkel ( atka-kérdésnél pl : családmegosztás...) vagy illóolajokkal (pl.: thymol) és természetes savakkal (tejsav, hangyasav,oxálsav) védekezhetünk. A viaszkészlete a méhészetnek saját, fedelezésből kinyert szermaradványmentes viaszából állhat. A méhek otthonául szolgáló kaptárak természetes alapanyagból készülnek (fa, gyékény, nád...).

A másik igen fontos feltétele a biotermelésnek a méhlegelő . Magyarország faunája számtalan mézelő növénynek ad otthont. Mézelő növény alatt azokat a növényeket értjük, amelyeket vagy virágának poráért, vagy nektárjáért felkeresnek a méhek. Meglepő, de sok növényre rá se néznek. A bioméz gyűjtése során csak olyan növénykultúrát látogathatnak a méhcsaládok, amelyen ellenőrzött ökogazdálkodás folyik:
repce, napraforgó, mustár... stb, mint szántóföldi termesztés esetében.

Erdei mézeknél ( akác, hárs, gesztenye... ), vadon növő növényeknél (medvehagyma,selyemkóró, szolidágó... ) ez a feltétel önmagában teljesül. Ezenfelül a méhészet állandó vagy ideiglenes helyén egy 3 km sugarú zónának szükséges biztosítani a védettséget -ez a méhek repülési körzete a nem bio kultúráktól, illetve bármely szennyező forrástól.
 
A feltételrendszer betartását, jelölés formájában ( HU-ÖKO-001) megtalálhatjuk az ökotermékeken.

2010. január 18.

Kristály

A méz , mint az istenek eledele. Mennyit fogyasztanak belőle és melyik lehet a kedvencük ? Hát nem tudom...
Ezen gondolkoztam miközben üvegeztem a földieknek szánt porciót. Így télen többet töltögetek,  mert úgy tűnik szezonális élelmiszer. A mézfogyasztás első hulláma az őszi napokkal érkezik. " Úgy hallottuk, hogy a mézestea jó a torokfájásra. De folyékony akácmézet adjon, mert az a másik, a sűrű biztosan cukros. " Ilyenkor ránézek emberemre, hogy lássuk van -e remény egy kis beszélgetésre a mézekről, úgy nagyvonalakban.
A folyékony és a kristályos állag csak a méz  fizikai jellegére utal. A kristály nem azonos a kristályos állapotú répacukorral, az elnevezésből azonban adódhatnak félreértések. Minden mézfajta előbb - utóbb szemcsés, kristályos állagúvá válik. Ennek a változásnak gyorsaságát, a mézekben természetes formában - emberi beavatkozás nélkül - jelenlevő fruktóz ( gyümölcscukor ) és glükóz ( szőlőcukor ) aránya szabja meg. Minnél magasabb a szőlőcukor tartalma egy méznek, annál hamarabb kristályossá válik. A folyékonynak ismert akácméz is másfél év alatt  finomszemcsés, kristályos állagot ölt. A folyamatot melegítéssel lehet befolyásolni, ellensúlyozni. A méz számára ideális, kíméletes hőkezelés 35-40 °C között kell, hogy történjen. Ezt végezhetjük vízfürdőben, vagy langyos fűtőtest segítségével, ha feltétlen szükséges. Elegendő azonban csak annyit felolvasztani, amennyit belátható időn belül el is fogyasztunk, kerüljük a többszöri átmelegítést, hiszen a hő hatására a beltartalma veszít értékéből.
 A mézfogyasztás lendülete Karácsony előtt új erőre kap Éva hasonmásainak képében, ki a Paradicsomból kiüzetvén megjelenik uborkásüvegével, mert  Ádámnak és porontyainak mégiscsak mézeskalács dukál, ha a kis Jézus megszületik. A jelmondata : olcsó, sütnivaló mézet kérnék! Mit takar ezen szózat, amit a méhészhez intéznek ?
Az évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a hangsúly az első jelzőn van, hiszen a hipermaketekbe beszokott, akciós termékeket is megismert vásárlókkal állunk szemben. Ilyen szempontok alapján pedig a kristályos (Vevő szerint cukorból olcsón előállított) méz is megfelel...  Itt sorakoznak a repce, napraforgó, vegyes virágmézek, ami tavaszi réti és gyümölcsvirágtól , az erdei, ártéri virágok keveredéséig sok mindent magában foglalhat.  Nem igazán ismert tény, hogy összetételük alapján a mono- vagy fajtamézekhez képest magasabb beltartlmi értékkel bírnak, és így csak másodhegedűsök, az árak szempontja felől megközelítve,   a nagy klasszikusok után.

2010. január 15.

Január


2010. január 4.

December



December az igazi téli hónapok kezdete...lenne. Gyermekeimmel mindenesetre várjuk a havat , ők szánkózni szeretnének én pedig hő és hangszigetelést a kaptártetőkre. Karácsony előtt meg is érkezett a hideg idő, három hógolyónyi hóval és -15-20 fokkal. Amilyen hirtelen jött, úgy el is ment. Fekete Karácsonyunk lett, délszaki hangulattal. Szinte márciusi idő következett, a növények rügyei megduzzadva, a déli fekvésű, védettebb helyeken pongyola pitypangok sárgállanak. A méhek röpködnek, ázott falevelekről vizet gyűjtenek. Valószínűleg a  megkésett hidegnek 'köszönhetően' fiasítást nevelnek, aminek nem örülök , mert a nemzedéket átörökíteni hivatott téli felnőtt generációt elfárasztja, elkoptatja a feladat.


Őszből a tél felé

A száraz, meleg nyár végét meleg őszi idő követte, s a méhanyák a petézést  nem akarták abbahagyni. Így az atka-kezelés utolsó művelete - amit még fiasításmentes időszakban érdemes elvégezni - kitolódott.

 November 14-én kezeltem a méheket oxálsavval. Az őszi reggeli fagyok teljesen elmaradtak, s így a méhek sem voltak a kezeléshez ideális állapotban, fürtbe húzódva. Az enyhe idő hatásásra  a hónap végén még sokfelé zöld lombban álltak a fák, virágoztak a növények, virágpor is akadt még. Ha éppen nem esett az eső igykeztem a kaptárbelsőt téliesíteni,  hő és nedvességszigetelő gyékénypárnák behelyezésével, valamint a külső takarást is elvégezni. Most már csak nyugalomra:  mozgásmentes környezetre lesz szükség.

Az ősz, a melegen  kívül más meglepetést is hozott. A Hortobágyon tartott egységekben, októberben megjelent a nyári nosema. Valószínűleg későn szállítottam vissza a telephelyre  a száraz nyár végén,  a pusztai virágzó növények már nem adtak nektárt, a méhek hiányosan táplálkoztak, bélhámsejtjeik elvékonyodtak és így könyen rájuk talált a vész. A népes családok meggyengültek, lerabolták őket kollegáik a természet farkastörvényének engedve. Hibámat megkésve ismertem fel, s hogy mentsem a menthetőt a vékonyodó családokat összeegyesítettem, egybeköltöztettem. A három részre osztott állományból a másik két, eltérő gyűjtőterületen munkálkodó rész viszont, jó erőben vágott a télnek.

Az elmúlt évek aszályos nyaraiban tapasztaltak alapján, egyre fontosabb szerepet töltenek be  a folyók, tavak, mocsaras, természetes élővízzellátású területek, mint méhlegelők.